A szellemi igazságok meglátása
Mikor a lélek fizikai emberré válik, figyelme, azaz érzékelésének csatornája az érzékszervi tapasztalatok rezgéseire hangolódik.
Hasonlatos ez ahhoz, mint amikor otthon előveszel egy filmet, amit szeretnél megnézni, beteszed a lejátszóba, majd kényelmesen elhelyezkedve, elkezded nézni. Lassan megszűnik a külvilág, és te belekerülsz egy sajátos térbe és időbe, amire ráhangolódva a főszereplő szemével éled végig az eseményeket. Ha teljesen átadtad magad az illúziónak, szólhatnak hozzád, dudálhatnak az autók az utcán vagy csöröghet a telefon, te elvarázsolódtál…
Így varázsolódik el a lélek is az emberi életre. Belehelyezkedik a saját főszerepébe, belebújik a kosztümbe és irány a virtuális világ, ahol az lehet, aki csak lenni szeretne! Ez csodálatos dolog, hiszen mi mind játszani szeretnénk. Ki ne emlékezne még gyermekkora vitézeire, lovagjaira, királylányaira, kalózaira vagy éppen indián harcosaira? Mind átéltük a szerepjátékok világának tanulságait, a jó és a rossz összecsapásait és a pozitív végkifejleteket.
Mit teszünk, ha felnőttként ránézünk az ugyanezt játszó gyermekekre? Mosolyogva felidézzük a múltat, a hős lovagokat és védelemre szoruló hercegkisasszonyokat, és elmerengünk azon, hogy akkor azok lehettünk, akik csak akartunk. Egy pillanatig. Aztán visszatérünk a logikus elme által uralt szerepjátszáshoz.
De ez is csak egy szerep, ez is díszletek között zajlik, csak ezek annyira valóságosnak látszanak, hogy lefelejtettük észrevenni, hogy minden fal papírmasé és minden szereplő ugyanolyan színész, mint mi magunk.
Hogyan legyünk ennek mégis tudatában? Hogyan lássuk meg a fizikai díszletek mögött rejlő szellemi igazságot? Hogyan örüljünk annak a szerepnek amit most eljátszunk? Hogyan támogassuk magunkat vagy másokat a hőssé válás útján?
Mennyi kérdés… de hol a válasz? Ott, ahol mindig is volt, bennünk!
A valódi igazságot kívül, az érzékszervek szintjén nem találod. Hiszen azok csak a szerepre vannak hangolva, a forgatókönyv szerinti igazságot látják. Ezért felesleges bántani magunkat, és bűntudattal élni… igen, az ember ezt tudja. Elvész a díszletek között és mindent túlbonyolít… de ettől zajlik az élet.
Ahogy Jézus tanította: „… belül keressetek…”
Ez a két egyszerű szó hatalmas tanítás:
A belül, az önmagába visszatérő igazság jelszava. Ő Uroborosz, az örökkévaló szimbóluma, a mitológiából ismert saját farkába harapó kígyó. Az örök körforgás és a folyamatos megújulás jelképe, ami nem más, mint a Tejúton leszálló és visszatérő lélek inkarnációs utazásának kódja, ami az életek összefüggésében látja a valóságot.
Ugyanakkor a belső kör a titkok tudója, a beavatások jelképe, ami nem mindenki szemének való, csakis a látónak. Azaz ha belül vagy a körön, az örökkévalóság körén, annak titkait tudod. A belül a titkos tanítások, a belső igazságok tanítása, amik azonban csak a szívben, azaz belül értelmezhetők.
Erről beszélt Hermész Triszmegisztosz is, mikor így tanította az emberiséget: ahogy fent, úgy lent, és ahogy kint úgy bent. Azaz minden mindennel összefügg, és ez akkor is így van, ha nem látjuk ezeket az összefüggéseket. Csak rajtunk múlik kívánjuk-e látni? Akkor viszont jobban meg kell néznünk, mégpedig egy olyan szemszögből, amely tiszta rálátást biztosít.
Itt jön be a keresés. Mint tudjuk: aki keres, az talál. Csak azt kell tudnunk mit is keresünk. Azt a szellemi igazságot, mely minden fizikai dolog mögött ott rejtezik.
A keresés nem más, mint a szellemi igazságok iránti kíváncsiság, a tudás szomjazása. A tanítvánnyá válás a kereséssel indul. Olyan kérdésekre keressük a válaszokat, melyeket nem olvashatunk könyvekben, nem láthatunk filmekben, csakis önmagunk megélései és felismerései kapcsán élhetünk meg, csak ekkor kapjuk meg a tiszta válaszokat.
Ezért a szellemi igazságok meglátásának technikája már évezredek óta a kezünkben van:
KERESS
- légy kíváncsi, tudd, mit szeretnél – azaz fordítsd teremtő erődet a cél felé
- fogalmazd meg a kérdést – azaz pontosítsd be a célt
BELÜL
- tedd fel a kérdést magadban, belül – azaz ébreszd fel a benned lakó mestert, lelkedet (aki így a tévé képernyőjéről, ahol az életed filmjét nézi, rád emeli tekintetét)
- légy figyelmes a belső válaszra és halld meg – azaz bízz az intuíciódban, lelkedben, akkor is, ha annak értelme csak később válik nyilvánvalóvá számodra. Elég, ha csak befelé hallgatózol.
ÉLD MEG KÍVÜL
- engedd, hogy mindez vezessen téged, mintha a rendezőtől kaptál volna, mint színész, egy instrukciót a játékodhoz… és… forog!
Az Univerzum végtelen, de mindez csakis a te végtelen belső világodnak a kivetülése. Az igazi történések benned zajlanak: a saját érzelmeid és gondolataid által megalkotott teremtő akarat által. Saját viszonyításaid és döntéseid által. Ezek magja azonban benned keresendő. Te vagy aki elveted és te vagy aki aratod. A vetésben és az aratásban egy közös tényező van, és az TE VAGY!
Ez az, amit érdemes tudnod. A szellemi igazságok csak általad és benned tárulnak fel. A szellemi igazságokat lelki szemmel, szíved szemével, belső szereteted fényénél veszed csak észre. Ha megtanulsz belül keresni, látni, hallani, érteni… tudni fogod!
Ehhez egy nagyon egyszerű kis gyakorlatot adok neked…
Belső meglátás meditációja
Gyújts egy gyertyát és tedd magad elé… csendesedj el, és nézd a lángot. Csak figyeld… engedd, hogy a szemed elhomályosuljon, és újra fókuszáljon, vagy könnybe lábadjon… csak nézd a lángot. Képzeld el, hogy ez a láng a szemeden keresztül, fényével és melegével betölt téged és ugyanakkor körbe is vesz…
Lásd meg a belső lángodat a szíved közepében, és most behunyva a szemed csak arra figyelj. Nézd, és lásd, ahogyan egyre fényesebb és nagyobb… körbeölel és magához vonz. Sodródj bele a láng közepébe, és engedd, hogy átjárjon. Maradj benne ebben a fényben, maradj a szíved közepében.
Most a szíved fényének egy sugarát indítsd el a homlokod felé. Nézd és kövesd, ahogyan a fénysugár eléri homlokod belső felét és bevilágítja azt a területet. Most lásd, hogy ott egy szem körvonalazódik ki benned. Rajzold körbe és töltsd be szíved fényével ezt a belső szemet. Amikor teljesen fényes, nézd meg a körvonalát, a pupilláját, a szempilláit, azaz lásd a szem apró részleteit.
Mikor alaposan megnézted ezt a belső homlokodon lévő szemet, tedd fel magadban azt a kérdést, amire választ vársz. Ez lehet egy élethelyzetre, egy személyre, egy feladatodra vagy bármi másra vonatkozó kérdés. Fogalmazd meg egyértelműen, de a lehető legegyszerűbben.
Ha feltetted magadban a kérdést, akkor az energiáját (ezt elképzelheted egy színnek, egy jelképnek vagy egy áramló energiának is) küldd a szembe és kérd, nyíljon meg, és mutassa meg a választ.
Most csak figyelj… mert a belső szemed felnyílik a szellemi igazságra. Fontos, hogy ne minősíts vagy tagadj, csak szemlélj. Bármit látsz a belső szemeddel, az a kérdés mögötti szellemi igazságból fakadó válasz.
Figyeld addig, míg a szem visszacsukódik, jelezve neked, megkaptad a választ.
Köszönd meg és fogadd el, akár érted most, akár nem.
Vond vissza a fényt a szívedbe, kérd, hogy segítsen értelmezned és megélned a válaszokat, majd a testedbe tágulva nyisd ki a szemed és nézd újra az előtted lobogó gyertyalángot addig, amíg jólesik...
Áldott meglátásokat kívánok, szeretettel Pusztai Orsolya – lélekgyógyász